A rák átterjedhet
Tartalom
Tartalomjegyzék
Papp László A rákos megbetegedések 20 százalékának hátterében vírus vagy baktérium áll, és ez a szám jóval magasabb lehet. Már száz évvel ezelőtt is gyanakodtak arra, hogy egyes kórokozóknak szerepük lehet a rák kialakulásában.
A feltételezést állatkísérletekkel igyekeztek igazolni: bizonyítékul az szolgált, amikor laboratóriumi körülmények között különféle kórokozókkal mesterségesen sikerült daganatot kifejleszteni például szárnyasokban vagy egerekben, illetve azt egyik állatból át tudták vinni egy másikba.
Az emberi betegségekben ugyanakkor évtizedeken át nem sikerült összefüggést találni, mígnem a hatvanas években fel nem fedezték az Epstein—Barr-vírus EBV és egy rosszindulatú betegség, a Burkitt-féle limfóma, az egyik típusú nyirokmirigy-daganat közötti összefüggést — vázol fel tömör tudománytörténetet prof.
Rák (betegség)
Patológiai Intézetének professzora. Az első vizsgálatokat követően egyéb vírusok, így a hepatitisvírusok, majd humán papillomavírusok daganatkeltő szerepét igazolták. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a rákos daganatok 15 százalékánál bizonyítható a víruseredet, további 5 százalékban pedig másféle kórokozó a rák átterjedhet például baktérium áll a háttérben. Arányaiban ennél több rákbetegség oka is lehet rákkeltő vírus, hiszen a daganatok egy jelentős részének közvetlen kiváltóját ma sem ismerjük, s az eddigi adatok alapján nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy újabb kórokozók daganatkeltő hatását is igazolják.
A daganatkeltő vírusok közül a legismertebbek között vannak a hepatitisvírusok, amelyek közül a hepatitis B- és C-vírusnak ismert a daganatkeltő hatása.
Vannak fertőző ráktípusok?
A hepatitis B-vírusfertőzés a világ egyes területein, például Afrikában és Kínában igen gyakori. A hepatitis B-vírus elsősorban vérrel és vérkészítményekkel terjedhet, ezért szűrik a nyolcvanas évek közepe óta a véradókat. A kór ritkábban szexuális úton fertőz, Afrikában pedig elsősorban a fertőzött anyáról szülés közben terjed az újszülöttre a betegség.
A hepatitis B az esetek többségében ugyan gyógyítható, ám a fertőzés újszülötteknél 90 százalékban, felnőtteknél 10 százalékban krónikussá válik. Ennek következtében májcirrózis alakulhat ki, azaz a májban göbök jelennek meg, a betegség a máj szerkezetének egyre jelentősebb, visszafordíthatatlan átépülését okozza, s jelentősen növeli a májrák kockázatát is.
Szerencsés szerencsétlenség
Jelentős előrelépést jelentett a terjedést gátolni hivatott védekezésben a hepatitis B-vírus elleni védőoltás bevezetése. Hazánkban a védőoltás az egészségügyi dolgozóknak kötelező, másoknak, például a fokozott fertőzésnek kitett embereknek pedig ajánlott. A hepatitis C-fertőzés ellen nincs védőoltás. Ez a betegség is leginkább vérrel és szövetnedvekkel terjed, s ugyan a fertőzöttek mintegy 20 százaléka néhány hónapon belül meggyógyul, a kór az esetek többségében krónikus májgyulladásba torkollik, amelyről előfordulhat, hogy az érintett csak évtizedek elteltével szerez tudomást, amikor már májcirrózis, esetleg májrák alakult ki.
A vírus tehát mintegy 80 százalékban krónikus májgyulladást, illetve cirrózist okozhat, melynek talaján ugyancsak májrák alakulhat ki.
A hepatitis C elleni védőoltás kifejlesztése azért nagy kihívás, mert a vírus genetikai anyaga igen változékony, számos mutáns létezik, és az egyik változat ellen kifejlesztett védőanyag nem óv meg egy másik típusú kórokozótól. A hetvenes években sokan kételkedtek egy fiatal német kutatóorvos meggyőződésében, miszerint a vírusoknak komoly szerepük lehet a rák kialakulásában. Harald zur Hausen már akkoriban publikálta elméletét a humán papillomavírus HPV és a méhnyakrák kapcsolatáról.
Sokévi kutatómunka során derült fény arra, hogy a HPV-nek több mint típusa létezik, s egyenes megjelenés közül a kockázatosabbak csaknem kivétel nélkül kimutathatók a méhnyakrákos szövetekben.
A professzor felfedezéséért ban orvosi Nobel-díjat kapott. A statisztikai adatok szerint a méhnyakdaganatok csaknem százalékában kimutatható a HPV jelenléte, a végbélnyílás daganatainál ami nem a vastagbélrákot és végbélrákot jelenti százalékos, a hüvelydaganatok és péniszrákok, valamint a fej-nyaki tumorok esetén pedig 30 százalék körüli a kimutathatóság.
Miként a hepatitis, úgy a HPV ellen is létezik védőoltás, igaz, sokkal rövidebb múltra tekint vissza, csak néhány éve törzskönyvezték. Férfiaknál a vírus kevesebb egészségügyi gondot okozhat, náluk az egyik fő cél a fertőzés továbbadásának megakadályozása.
A vakcinát az aktív szexuális élet megkezdése előtt ajánlják, amikor a szervezetben még biztosan nincs fertőzés. A védőoltás ugyanis nem gyógyít, tehát nem segít a már meglévő fertőzés legyőzésében. Amint arra Schaff Zsuzsa rámutat, mivel csak néhány éve vannak forgalomban a vakcinák, ma még nincs elegendő tapasztalat arról, vajon mennyi ideig óvhat a védőoltás.
Betűméret:
Mivel az oltás nem véd a HPV valamennyi típusa ellen, így a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat az injekció nem váltja ki. A méhnyak vizsgálata és a citológiai mintavétel során nem végeznek a nőgyógyászok automatikusan HPV-tesztet, erre csak betegséggyanú esetén kerül sor. Ha valakinél kimutatják a kockázatos vírus jelenlétét, az fokozottabb ellenőrzést indokol, gyakrabban kell nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatra a rák átterjedhet, hogy egy esetlegesen a rák átterjedhet papilloma vírus a száj ajkán időben észrevehessenek.
A HPV-fertőzést igen nehéz kezelni, mivel nincs a rák átterjedhet specifikus gyógyszer, esetleges hatást immunerősítőkkel lehet elérni. A rákkeltő vírus még kevés ahhoz, hogy valakinek a szervezetében fogamzásgátló pattanás daganat alakuljon ki.
Ugyanez igaz a HPV-re is: a vírusfertőzés nagyon gyakori, a nőknek hosszabb-rövidebb ideig akár a 80 százalékát is érintheti, ám az esetek többségében semmilyen tünetet nem okoz és spontán elmúlik. Száz magas rizikójú HPV-vel fertőzött emberből nyolc állapota súlyosbodik rákmegelőző elváltozássá, majd annak kezeletlensége esetén daganatos betegséggé. Ilyen például, hogy a májrák kockázata jelentősen megnő azon hepatitis B-vel fertőzött betegekben, akik aflatoxinnal szennyezett gabonát esznek.
